Budakörnyéki iránytű E-mail Keresés


...csak törpe nép felejthet ős nagyságot... (Garai János)

Ki-kicsoda > Nagykovácsi

2012-04-21


Vasárnap lesz gróf Tisza István miniszterelnök születésének 151. évfordulója. A Tisza István Baráti Társaság és a Nagykovácsi gr. Tisza István Nemzeti Kör a 2011-es Tisza István Emlékév keretében köztéri szobor felállítását kezdeményezte, amelyet vasárnap avatnak Zuglóban, a Thököly út és Róna utca kereszteződésében, nem messze utolsó otthonától, ahol 1918. október 31-én „forradalmár” merénylők meggyilkolták a kétszeres miniszterelnököt.

A mártír miniszterelnöknek a II. világháború előtt már állott emlékműve Budapesten a Kossuth tér északi részében, Zala György monumentális alkotását azonban a kommunisták eltávolították. Egykori helyétől néhány méterre áll ma Károlyi Mihály szobra.

Kezdetben az eredeti szobor főalakjának visszaállítását tervezték, de a fővárosi köztéri szoborállítások szakmai felügyeletével és zsűrizésével megbízott Budapest Galéria szakértői szerint - mivel az eredeti szobor öntőformái már megsemmisültek, így hiteles másolatot készíteni róla nem lehet -, egy új szobor terveztetését látták szükségesnek.

A szoborállítást támogató civil szervezetek szoborbizottságot hoztak létre, amelynek tagjai voltak Tőkéczki László történész, a szoborbizottság elnöke, Balog Zoltán államtitkár, a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány kuratóriumának elnöke, Csomós Miklós, Budapest főpolgármester-helyettese, Makovecz Imre építész, Papcsák Ferenc, Budapest-Zugló polgármestere, Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Rétvári Bence államtitkár, Tarlós István, Budapest főpolgármestere, Patay Béla a Tisza-család képviseletében, Janits Béla, a Nagykovácsi "gr. Tisza István" Nemzeti Kör elnöke, Maruzsa Zoltán, a Tisza István Baráti Társaság elnöke.

A meghívásos pályázaton Blaskó János, Harmath István, Győrfi Sándor, Veres Gábor és Párkányi Raab Péter szobrászok kaptak felkérést. A pályázatot a szakértői bíráló bizottság döntése alapján Harmath István pályamunkája nyerte. A szobrot a Jászai Mari téren, a Margit-híd és a képviselői irodaház közötti parkosított területen tervezték felállítani, ahol 2011. április 22-én – néhai gróf Tisza István születésének 150. évfordulóján – megtörtént a szobor alapkő-letétele is. A Bártfai-Szabó Építésziroda Kft. elkészítette a kiviteli tervet. A szükséges engedélyek birtokában már megkezdték volna a megvalósítást, amikor a szervezőket a kormány képviselője arról tájékoztatta, hogy az Országgyűlés 2011. július 11-én határozatot fogadott el, melynek értelmében a Kossuth tér teljes területe állami tulajdonba és az Országgyűlés Hivatalának vagyonkezelésébe kerül, majd ezt követően 2014. május 31-ig megtörténik a tér eredeti, 1944 előtti állapotának rekonstrukciója, ami egyben azt jelenti, hogy az eredeti Tisza István szoborcsoport pontos mását újra felállítják az eredeti helyszínen. Mivel ezen esetben két Tisza István szobor állna egymástól néhány száz méterre, új helyszín választását javasolták. A zuglói önkormányzat jóvoltából az eredetihez nagyon hasonlító bár annál kisebb méretű bronzszobrot, Harmath István bajai művész alkotását vasárnap Zuglóban avatják.

Tőkéczki László történész, az ELTE tanszékvezetője, a Tisza István Baráti Társaság szoborbizottságának elnöke annak kapcsán, hogy vasárnap a néhai miniszterelnök születésének 151. évfordulóján Zuglóban szobrot avatnak, tegnap az MTI-nek úgy fogalmazott: „a történelem mindenben Tisza Istvánt igazolta", mert ő azt a fajta fejlődéselméletet képviselte, amelynek során a fejlődés „nem forradalmakon, gyűlölködésen és osztályharcokon keresztül jön létre", hanem a társadalom ismereteinek bővülésével, etikai színvonalának emelkedésével.

Meghívó

ÁLLÁSFOGLALÁS

Gróf Tisza Istvánra mi úgy tekintünk, mint hazánk és nemzetünk kiemelkedő nagyságú államférfijára. Olyan emberre, aki legnagyobb királyaink és politikusaink nyomába lépett, méltó módon képviselte hazáját és nemzetét. Olyan ember volt, akire méltán lehet büszke minden olyan magyar és európai polgár, aki hisz a szabadságban és a demokráciában. Jelképszerű a sorsa, hiszen azokban az órákban gyilkolták meg, amikor úgynevezett forradalom tüntette el az akkori - természetesen nem teljes és nem tökéletes - jogállamiság és demokrácia minden maradványát.

Tiszáról sajnos még mindig az a közvélekedés, melyet ellenfelei alakítottak ki az elmúlt évszázadban. Õk azok, akik számára a Monarchia Magyarországa egy félgyarmati státusban tengődő, elnyomott ország volt, holott hazánk Mátyás király uralkodása óta soha olyan gyorsan, olyan rövid idő alatt, olyan sokat, olyan látványosan nem fejlődött, mind gazdasági, mind politikai, mind kulturális téren. Számunkra Tisza személye testesíti meg a boldog békeidőket hazánkban. Õ volt az, aki meg akarta őrizni vívmányainkat, aki egyedüli európai politikusként kiállt a világháború ellen, majd amikor - két heti ellenállás után - végül engedett, önmaga is kivette részét a frontszolgálatból.

Azt is egyértelművé szeretnénk tenni, hogy Tisza Istvánt nem gondoljuk tévedhetetlen embernek, politikusnak. Neki is - mint minden más embernek - voltak hibái, tévedései. Ám hibás döntései sem homályosíthatják el azt a tényt, hogy utolsó leheletéig hazája érdekében, nemzetéért küzdött. Hitéért, meggyőződéséért vállalta a mártírhalált is. Nem futamodott meg Budapestről, holott többször is kapott figyelmeztetést: hamarosan éltére törnek. Vállalta élete minden jó vagy rossz döntését, tiszta volt a lelkiismerete, és így nézett szembe a halállal.

Úgy ítéljük meg, ha mártír miniszterelnökeinknek szobra, örökmécsese áll fővárosunkban, akkor gróf Tisza István is kiérdemli, hogy az egyszer már felállított szobra újra méltó helyre kerüljön. Egyesületünk egyik legfőbb törekvése, hogy a geszti Tisza-kúria helyreállítása mellett egykori szobrát is újra felavathassuk majd Budapesten.

A Tisza István Baráti Társaság elnöksége


Vissza