Budakörnyéki iránytű E-mail Keresés


Lesz-e önálló hivatal?

Közélet > Remeteszőlős

2012-03-13


Évente több mint egy tucat gyerek születik a hétszáz fős Remeteszőlősön, melynek önkormányzatát a polgármesterrel együtt öt fő üzemelteti. A hetvenmilliós költségvetésben rejlő lehetőségekről, a törvény-módosítások előidézte új helyzetről Szathmáry Gergely polgármesterrel beszélgettünk.

Tavaly fejeződött be az a százmilliós útberuházás Remeteszőlősön, amely uniós pályázati támogatás révén a Patak sétány két legnagyobb és legdrágább szakaszát, a Királyka és a Csóka utca közötti, valamint a Pisztráng utcától az utca végi híd közti útrészeket 4,5 méter szélességben szilárd útburkolattal és felszín alatti csapadékvíz-elvezetéssel látta el. Már csak egy szakasz hiányzik, amelynek a fedezetét egy sikeresen értékesített önkormányzati ingatlanból befolyt bevétel és a lakók tehervállalása biztosítja. A beruházás előkészületei már folynak annak érdekében, hogy Remeteszőlős főutcája végig szilárd útburkolatú legyen. Ezzel egy nagyon fontos célkitűzésünk teljesül.

Ma már a  működőképesség fenntartása is nagy dolog

Különös gondot kell fordítanunk a közterületeinkre, mert a munkánkat legnyilvánvalóbban ezek állapota alapján ítélik meg. Rendben tartásuk sok esetben nem csak pénz, hanem a hadra fogható emberi munka kérdése. Egyetlen közterület-felügyelőnk van, aki egyben falugondnok is, de ha két ember kell, hát ketten megyünk. - mondja Szathmáry Gergely polgármester. Jó az, amikor nem vagyunk ráutalva az egyébként jóval költségesebb külső vállalkozókra, hanem „gyors reagálású erőként” mi magunk oldunk meg egy feladatot, mint például a hó eltakarítását a magashegyinek számító utcáinkon egy speciálisan kialakított kisteherautóval. De a hólapáttól sem riadunk vissza, ha a reggelre behavazott buszmegállónkban az a rugalmasságunk és a cselekvőképességünk kulcsa.

Az önkormányzat bevételei sajnos nem hogy növekednének, inkább csökkennek. Az állami normatíva egyre kevesebb, adót nem emeltünk, s jövőre a járások felállásával, amikor az állam visszaveszi a kötelező feladatok ellátásának egy nagy részét, még kevesebb pénzre számíthatunk. Remeteszőlős költségvetése átlagosan hetvenmillió, aminek fele normatív állami támogatás. Ebből is a legnagyobb bevétel a személyi jövedelemadó 8%-a. A hírek szerint ennek elveszik a 80%-át, tehát a húszmillió forintból tizenhatot. Ezen kívül vagy az iparűzési vagy a gépjárműadót is visszaveszi az állam, az további hétmillió forint mínusz. Ha a fejkvóta is csökken, máris lemondhattunk harmincmillió forintról a hetvenből. Ez olyan változás, amire Remeteszőlősnek komolyan fel kell készülnie.

Lesz-e önálló hivatal?

2013. január elsejétől ráadásul hatályos lesz az önkormányzati törvénynek a 2000 fő alatti településekre vonatkozó módosulása, amit a közbeszédből egy kicsit más értelmezésben hallunk ahhoz képest, amit a jogszabály megfogalmaz. A törvény ugyanis úgy szól, hogy „közös önkormányzati hivatalt hoznak létre azok a járáson belüli községi önkormányzatok, amelyek közigazgatási területét legfeljebb egy település közigazgatási területe választja el egymástól, és a községek lakosságszáma nem haladja meg a kétezer főt. A kétezer fő lakosságszámot meghaladó település is tartozhat közös önkormányzati hivatalhoz."

Értelmezésem szerint Remeteszőlős feladata, hogy megkeresse a közvetlen környezetében lévő, kétezer fő alatti településeket, akikkel közös hivatalt működtethetne. Ilyen azonban a közvetlen környezetünkben nincs. Véleményem szerint az nem kötelező, csupán lehetőség, hogy működtethetek hivatalt egy nagyobb településsel közösen is.

Jogértelmezést kértem erre a problémára, különös tekintettel arra, hogy a 2013. január elsejei hatályba lépésnél sem egyértelmű, hogy az a gyakorlatban mit jelent. A törvény ugyanis azt írja, hogy „közös önkormányzati hivatal létrehozásáról vagy megszüntetéséről az érintett települési önkormányzatok képviselő-testületei az általános önkormányzati választások napját követő hatvan napon belül állapodnak meg”, ami jelen esetben 2014 decembere is lehet, addig pedig még három költségvetési év van hátra. A kérelmünkre visszaérkezett állásfoglalás beidézi a vonatkozó törvényi cikkelyeket, és leszögezi, hogy a 2013. január elsejét követő hatvan napon belül meg kell szüntetni Remeteszőlős önálló hivatalát. Véleményünk szerint ez a törvényben egyértelműen nincs benne.

A jelen helyzetben Budakeszi és Nagykovácsi jöhet szóba a közös hivatal működtetésére, de dönteni ebben csak akkor tudunk, ha az egyelőre még nem egyértelmű jogszabályi követelmények végre a gyakorlati teendőkben is világosság válnak. Polgármesterként azért mindenképpen harcolnom kell, hogy Remeteszőlős lakóinak a közigazgatáshoz való helyi hozzáférése megmaradjon, másrészt azért, hogy a kis létszámú hivatal dolgozóinak (két főállású és két félállású), akik ugyanazért a bérért évről évre egyre több munkát végeznek, helyük legyen az új rend szerint felálló önkormányzati hivatalban.

Az ez évi tervek

                          Ilyen volt...
Idén a Patak sétány fennmaradó, középső szakaszát hozzuk rendbe a nyáron. Az előzetes mérnöki számítások szerint ez harminckétmillió forint nettó összeg, ami a hetvenmilliós költségvetésünkkel összevetve jelentős beruházás. Ennek forrását egy önkormányzati ingatlan eladásából teremtjük meg, de az építés során együttműködünk az érintett ingatlanok tulajdonosaival is.

A másik fejlesztésünk alapja, hogy a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ pályázatán nyertünk országos közutakon veszélyes gyalogátkelőhelyek biztonságossá tételére. A Nagykovácsi úton a remeteszőlősiek által használt buszmegállók egyikénél sem volt eddig zebra, járda és közvilágítás, pedig ötszáz átkeléssel számolunk naponta, miközben nyolcezer autó halad el ugyanennyi idő alatt a nagykovácsi úton.

                          Ilyen lett.
Négy éves küzdelem után jogerős építési engedéllyel rendelkezünk a gyalogos átkelőhelyekre és a hozzá tartozó járdákra, közvilágításra. Ezek közül a CBA-nál a legnagyobb a gyalogosforgalom, ahol az idén végre elkészül egy középszigettel ellátott gyalogátkelőhely. Ennek az önrészét az önkormányzat azzal kifizette, hogy elkészítette a terveket és engedélyeztette az egész eljárást. A beruházást a Közút végzi az útalap terhére.

Célunk még, hogy egy saját közösségi épületünk jöjjön létre önkormányzati területen, ahol helyet kapna az önkormányzat, a polgármesteri hivatal és egy közösségi rendezvényekre alkalmas terem. A készülő szerkezeti tervünkben a belterületünkkel közvetlenül határos területen kedvező feltételekkel vásárolt telken, a Nap utca főváros felé eső oldalán jelöljük ki ezt a helyet. A kérdés, hogy mikor lesz forrásunk a megvalósításra.

Van okunk az óvatos optimizmusra is, hiszen tudunk és akarunk alkalmazkodni a folyamatosan változó körülményekhez. Remeteszőlős közössége az elmúlt 20 esztendőben folyamatosan azért küzdött, hogy fejlődjünk, és ennek voltak, vannak és lesznek látható jelei. A közösségi összefogás a legnehezebb körülmények között is mutatott fel eredményeket.

Koós Hutás Katalin
Fotók: Salamon László


Vissza