Budakörnyéki iránytű E-mail Keresés


Bigámia, gyilkosság, öngyilkosság, akasztás

Ki-kicsoda > Budakeszi

2011-11-24


Ez nem egy televíziós krimi, hanem egy budakeszi rémtörténet 1956-ból. Hogyan lesz az október 26-án délelőtt a saját apósát és Márity Lászlót lelövő, majd öngyilkosságot elkövető kommunista ezredesből az ellenforradalmárok elleni elszánt küzdelemben életét áldozó hős, akit tizenhat budakeszi férfi és egy budai fiatal lány elítélésével kellett megbosszulni, hat halálos ítélettel, hat életfogytiglannal, öt fiatalnál nyolctól tizenöt évig tartó börtönnel, mellékbüntetésként mindannyiuk esetében teljes vagyonelkobzással?

Erre keresték a pontos választ mindazok, akik november 21-én eljöttek a Nagy Gáspár Városi Könyvtárba, ahol a szerző, a fiatal budakeszi történész, Speck István mutatta be a Budakeszi Kultúra Alapítvány gondozásában megjelent, A Sziklai-ügy - Budakeszi, 1956 című tanulmányát. A hallgatóságból többen vagy családtagjaik vagy személyes érintettségük révén többféle változatot is ismertek az ötvenöt évvel ezelőtti események részleteiről. Izgalmas eszmecsere kezdődött, vajon bigámiában élt-e Sziklai Sándor ezredes, s az a Varjaski Milánné néven ismert nő, aki Szabadkáról azokban a napokban megjelent a Fő utcai házban, az előző felesége volt-e, akitől nem vált el, s akitől fia is született? A magánéleti botrány következményeként már előző nap megölte-e apósát a vő, vagy a gyilkosságot csak október 26-án délelőtt más okból követte el, mint ahogy a könyvbemutatón is megjelent szemtanú állítja, aki látta aznap Kiss Lajost a ház ajtajában, amint a hozzá érkezett fiatalokkal beszél? Miért épp azt a tizenhét vádlottat vonták perbe, s az ítéletet mennyire befolyásolta Sziklai Sándor özvegye, Kiss Gizella?

Nehéz pontos választ adni ezekre a kérdésekre, főleg ennyi év után. De az utókor számára nem ezekben a részletekben hiányzik az igazság. Sokkal alapvetőbb kérdésekre nem kaptunk választ, ha környezetünkben körbekérdeztünk. A mai budakesziek többsége nem tudja, mi az a Sziklai-ügy. Ha hallott is valamit róla, nem biztos, hogy évszámhoz kötni tudja az esetet. Az áldozatokra rákérdezve talán Márity László neve beugrik, de az elítéltek száma, a nevük, hogy kik is voltak valójában, azt szinte teljes homály fedi. Az elmúlt években egy helyi civil szervezet megkísérelte összegyűjteni a rájuk vonatkozó adatokat, hogy egy emléktáblát állíthassanak nekik, de nem jártak sikerrel.

Ezt a hiányt pótolja végre a most megjelent kötet, amely történész-kutatói alapossággal rögzíti a tényeket, s amelyből végre megismerhetjük az október 26-i budakeszi történet, s a kádári diktatúra koncepciós pereinek igazságát, a mindmáig nem rehabilitált áldozatok nevét, arcát, sorsát, hogy ezen adatok nyilvánosságra kerülésével végre elfoglalhassák az őket megillető helyet a köztudatban és Budakeszi történetírásában.

A könyv kapható a főtéri Kiskápona Könyvesboltban, a Helytörténeti Múzeumban (Fő u. 127.) és a Budakeszi Kultúra Alapítványnál (tel. 23/457-058).

Koós Hutás Katalin

Kapcsolódó cikkünk: Speck István: A Sziklai-ügy - Budakeszi, 1956 - 2011-10-21
A Vörös nem elvtárs! - 2005-10-01


Vissza